Az Európai Bíróság egy több mint tíz éve elfogadott magyar jogszabályról mondta ki, hogy sérti a közösségi jogot. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítési áraira vonatkozó törvény ugyanis szembemegy az áruk szabad mozgásának elvével.
Magyarország uniós jogos sértett azzal a törvénnyel, mely büntetőtörvényi passzussal fenyegeti a menedékkérőket segítő civil szervezeteket – derül ki az Európai Bíróság vonatkozó határozatát megelőző főtanácsnoki indítványából.
Ahogy arra számítani lehetett, a tavaly bevezetett új magyar menekültügyi eljárási szabályok sem felelnek meg az uniós jognak az Európai Bizottság szerint. Ezért kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarországgal szemben, a kormánynak két hónap áll rendelkezésre álláspontjának elfogadtatására, ellenkező esetben az Európai Bírósághoz fordul a testület.
Megindítja az Európai Bizottság a civiltörvény ügyében a kötelezettségszegési eljárást, mert a magyar kormány nem tett eleget az erre vonatkozó uniós bírósági ítéletnek. Nem ez az egyetlen hasonló eset, pedig a bíróság ítéleteit azonnal végre kell hajtani.
Csehi Zoltán az elmúlt öt évben az Európai Törvényszék magyar tagja volt.
Jóllehet az Európai Bíróság még júniusban erre kötelezte Magyarországot, a mai napig nem módosították a törvényt.
A Frontex úgy látja: ha továbbra is részt venne a magyarországi határvédelmi tevékenységekben, akkor azt kockáztatná, hogy egy uniós joggal ellentétes gyakorlat részese lenne.
Még ebben az évben választ adhat az Európai Bíróság arra a kérdésre, hogy függetlennek tekinthető-e a magyar igazságszolgáltatás. A bírói testületnek magyar bírák megkeresésére kell véleményt mondania. Az igazságszolgáltatás függetlensége az egyik feltétele az uniós pénzek felhasználásának.
Jogellenesen tartották őrizet alatt a tranzitzónákban a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a magyar hatóságok, megsértve a nemzetközi védelem iránti kérelmüket és kiutasításához kapcsolódó uniós jogszabályokat – mondta ki az Európai bíróság.
A kiküldetési irányelvvel kapcsolatos beadványról hozott ítéletet a testület.
Szájer József lebukása miatt szóltak magyar kormánypártról a hírek Európa-szerte; a kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve megtiltotta az önkormányzatoknak az adóemelést; havi 134 ezer forintból élt egy átlagos magyar a válság előtt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Számos nagy jogi csatát folytat és folytatott az Európai Bíróság előtt a magyar kormány. Általában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásai jutnak el peres szakaszba, de Magyarország az uniós intézmények döntéseit is megtámadja – ehhez természetesen joga van. Ezek az ügyek mind politikai természetűek és kivétel nélkül mindegyikben elbukott vagy vesztésre áll a magyar kormány.
A törvénycsomagról a magyar kormány és az Európai Bizottság képviselői is előadták saját álláspontjukat. A tét annak megállapítása, kimondják-e a magyar kötelezettségszegést.
Évente két-három olyan eset fordul elő, amikor egy tagállam nem tartja be az Európai Bíróság ítéletét – tudta meg az EUrológus Lehóczki Balázstól, az Európai Bíróság sajtószóvivőjétől. Egy ilyen ügyben az Európai Bizottság már levélben fordult a magyar kormányhoz.
Ismertette terveit a Közép-Európai Egyetem, miután az Európai Bíróság jogsértőnek ítélte a lex CEU-t.
A kormány szerint kettős mércéről van szó, az ellenzék a jogállamot emleget és harcot az „igazságtalanság és hatalmaskodás” ellen.
Sérti az uniós jogot a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása, ezért ezeket a rendelkezéseket meg kell semmisíteni - mondta ki az Európai Bíróság. Ez a jogszabály-módosítás Magyarországon csak a Soros György által létrehozott Közép-Európai Egyetemet (CEU) érintette. Az ítélet kimondja, hogy a Magyarország által bevezetett azon feltételek, amelyek lehetővé teszik a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének Magyarország területén való gyakorlását, az uniós joggal összeegyeztethetetlenek.
Az utolsó pillanatban nyújtotta be az Európai Bírósághoz a magyar és a lengyel kormány azt a keresetet, amelyben megtámadják a jogállamisági mechanizmus néven ismert, hivatalos nevén “az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló jogszabályt.
Vannak esetek, amikor az állami támogatás is összeegyeztethető az uniós joggal, a luxemburgi testület szerint ez épp ilyen.
Új elem jelent a költségvetési-jogállamisági vitában. Vezető néppárti politikusok szerint akinek gondja van a jogállamisági mechanizmus alkalmazhatóságával, annak az Európai Bíróságtól kellene kérnie ezzel kapcsolatos jogi állásfoglalást. A kérdésről az Európai Parlament vitázott, csütörtökön pedig a magyar és a lengyel kormányfő egyeztet majd.
